2009. október - Pippi a macska magazinban



norcsii
Zsuzsával, A Macska magazin egyik újságírójával a FÁBE konferencián találkoztunk még tavaly. Ők a macskák kommunikációjáról tartottak előadást, ami nagyon érdekes volt. Azóta is kapcsolatban vagyunk, már többször keresett engem, hogy mutassam be Pippit a magazinban.
Sokáig nem tudtuk összehozni a dolgot, eleinte csak a naplómból idézett a magazinban, azokból a részekből, amik főleg Pippiről szóltak. Aztán nagy nehezen sikerült összehoznunk találkát, meglátogatott a lakásomon, hiszen a macskákat nem lehet igazán külső helyszínen megmutatni, ott egész máshogy viselkednek.
A látogatás előtti pár napban Pippit már nem engedtem ki, mert nem kiszámítható, hogy mikor jön haza. Enni is kevesebbet kapott, hogy meg tudjam majd mutatni, mit tud. Zsuzsa is ismert már pár trükköt, hiszen a macskáknál nem mindig egyszerű a fotózás. De aggodalmam alaptalan volt. Pippi ugyan kicsit kérette magát, de amint észlelte, hogy ez az alkalom most róla szól és a kutyákat elküldöm a helyükre, elkezdte élvezni a rivaldafényt.
Elővettük a klikkert, a falatokat és a régen tanult feladatokat és sorban bemutattuk, hogy tanul egy macska klikkerrel. Bár jó ideje nem dolgoztunk már, Pippi szépen teljesített. Kicsit sajnáltam is, hogy nem jut több időm rá, mennyi szuper dolgot ki lehetne hozni ebből is.
Zsuzsa sokat kérdezett és egy személyben ő volt a fotós is, így kattogtatott folyamatosan. Én közben elmondtam a tapasztalataimat, és a klikkeres tanítás alapjait. A végén lekísértük Zsuzsát és Pippiről lent is készült pár kép. A cikk az A Macska magazin szeptemberi-októberi számában jelent meg. Nagyon jó volt a kis lüke macskámat viszontlátni az újságban. Remélem néhány macska-gazdit megihletett a klikker szemléltetése.
Közben az Őrmezői Kutyasuli elindult. Rengeteg dolog volt a területrendezéssel és jelenleg éppen úgy érezzük, hogy ez egy véget nem érő folyamat. Ugyanakkor nagyon izgalmas egy új iskola születésénél jelen lenni. Gábor a fő szervezője a dolognak. Pár népszigeti tagot kinézett magának és elcsábította őket Őrmezőre. Fura szitu, mert egy közösség vagyunk, de most már két helyen dolgozunk. Én igyekszem majd mindkét sulin jelen lenni, de fogalmam sincs, mi hogy fog alakulni. Vajon egyszer két teljesen külön suli lesz? Vagy mindig is egy közösség maradunk?
A jelentkezőkben nincs hiány, sokan várták már, hogy legyen Budán is suli. Az első gazdik még velünk együtt élik át a suli épülését-szépülését, nagyon családias a hangulat. Közülük kerülhetnek ki majd az első teljesen őrmezői oktatók.
Peruról nem sokat írtam, nő, mint a gomba és messze nem eleget foglalkozom vele sajna. Járunk a bcs edzésekre vele, de vizsgára még nem nagyon készülünk. Illetve az október 23-i vizsgára mindenképp akarok jelentkezni, de sajna vannak olyan szabályok, amik egy éves kor alatt csak 2-es szintig engedélyezik a vizsgát, hogy ne ugráljanak fiatal korban akadályokat. Ez végül is jogos érv, de olyan sokat nem kéne ugratni, hogy egy akadályon át apportot megtanuljon. Tanítási szempontból viszont az első két szint nem valami nagy elvárás egy rutinos kiképzőnek. Ez elég sokat visszavetett a lelkesedésemből. Főleg, hogy Peru nagyon jó adottságú kiskutya, állandóan áradozok róla mindenkinek és totál elolvadok tőle. Nagyon kis pörgős, zsákmányos kutya, jól motiválható, szívesen dolgozik, kis tökös-mákos. A játékokat sajna pusztítja, nem is kicsit. Pákó 7 év alatt felhalmozott játékait rendesen lefogyasztotta. Vettem neki egy CUZ labdát, azt imádja, nagyon jól tudok vele dolgozni.
Megalakítottuk a K3 Állatvédő csoportot is, de még csak pár emberrel egyeztetünk, hogy merre is kéne induljunk. Így év vége felé már nem nagyon lesz energiánk sok dologra, még csak ötleteket gyűjtünk és majd a következő évben kezdődik az aktív munka. Már amennyi energiánk marad, merthogy sok a terv és a dolog. Legfőképpen a módszer terjesztésével, átadásával más iskolákra. Gábor már sokat utazgat vidékre és segít az újonnan induló, vagy a mi módszerünkre átálló iskoláknak. Én nem is teljesen látom át, hogy merre hány óra, ez is jövőre marad majd asszem.
norcsii