2009. október, folytatás - Mennyi minden!!!

Írta: Vámosi-Nagy Nóra

A komáromi Cacib-ra elhívták a bemutatócsoportunkat. A Vakkantóval is lent voltunk árusítani, így elég sűrű napunk volt. Hajnali indulás, némi kóválygás Komáromban, aztán kora reggeli kipakolás. Két fellépésünk is volt, délelőtt Ebathlon játékokat és a K99 vizsgarendszer ügyességi ágazatának részeit mutattuk be.

A legnagyobb sikert a szagazonosítás aratta, amikor Pákó kiválasztotta több cipő közül az egyik néző cipőjének párját. Délután pedig lement a zenés koreográfia, pont a best in show előtt, így a külföldi bírók is látták és sok elismerő pillantást gyűjtöttünk be.

Nyár elején írtam már itt a naplómban, hogy megírtam első saját könyvemet. Illetve akkor még csak az írás volt meg, a szerkesztői, tördelői munkák őszre maradtak. Nagyon izgalmas és egyben nagyon fárasztó ez a munka. A határidő mindig éget, most épp azért, hogy karácsonyig be tudjon kerülni a boltokba a könyv, ezért igencsak megfeszítve dolgozunk. Nagyon igényes munkát akarunk kiadni a kezünkből, tartalmilag és megjelenésileg is. A fő cél, hogy valaki otthon is elsajátíthassa a klikkeres tanítás alapjait és tudjon is dolgozni a kutyájával. Ezért igyekeztem mindent leírni, hogy mi történhet és mire mi a megoldás.

A másik nagy segítség a fotós illusztráció. Sok fotóst ismerek, de elég egyértelmű volt, hogy Gróf Krisztiánt kérjem fel a munkára. Ismerem a munkáját, szeretem a fotóit és nagyon nagy előny, hogy kutyás, ismeri a kutyák mozdulatait, a klikkeres tanításban is otthon van, így pontosan tudja, mikor mit akarok a fotókon megjeleníteni. Ez hihetetlenül nagy segítségnek bizonyult!!

Két napra béreltünk egy műtermet. Kicsit aggódtak a tulajok a kutyák miatt, de hamar megnyugodtak, mikor látták, hogy jól neveltek. A fotózásban mindannyian nagyon elfáradtunk. Krisztián két napon keresztül görnyedt a padlón, hogy jó szögből lőjük a képeket. Néhány barátomat megkértem, hogy jöjjenek el, hogy többfajta kutya legyen a könyvben, őket én koordináltam, hogy ki mit teljesítsen. Nem kis szervezés kellett, mert persze mindenki össze-vissza ért rá. Zsófi, a szerkesztőm is sokat segített, sőt, Móni, a tördelőm az allergiáját félretéve szintén ott volt a fotózás nagy részén. Aztán a kész képeket még át kellett válogatni, hogy hova melyik kerüljön. A végén pedig rengetegszer át kellett olvasni a szöveget, ahol kellett húzni kicsit, míg végül leadtuk a nyomdába.

Peruval túl vagyunk az első vizsgánkon. Nagyon könnyed vizsgák voltak, végigvigyorogtam az egészet. Alig készültem rá, nyilván egy 2-es vizsga nem a világ és nekem is van már egy kis rutinom. Engedelmes 2-ben 86 pontot kaptunk, ügyességi 2-ben pedig 99-et.

Közben a karácsonyi videó után egy nyári videót is forgattunk még ősz elején, igaz nem a legjobb körülmények között, mert mindkét nap felhős és szeles volt. Ezért az utómunkálatok a szokásosnál is nehezebbek, amivel most küzdünk. A karis videó nézettsége nagyon megszaladt, kíváncsian várjuk, hogy a második klippünket hogyan fogadja majd a nagyérdemű.

norcsii