Szfinx

Nem, ez nem a Szörnyecskék című film nyitójelenete. Ez a meglehetősen bizarr külsejű állat egy macska, méghozzá egy ritka és különleges fajta. A Szfinx macska óriási füleivel és szőrtelen testével igazi csemege az extremitások kedvelőinek.

Igazából nem is teljesen szőrtelen, testét borítja némi pihe. Mozgása elegáns, lábai hosszúak, ezért bizonyos források szerint néha összetévesztik őket a csivava kutyákkal. Aki ilyet tesz nyilván nem látott még csivavát, de ez semmit nem von le a macska különlegességéből.

Alapvetően egy mutáció követeztében szőrhiányos házimacskáról van szó, amely nevével ellentétben nem Egyiptomból származik, hanem Kanadából, és nem évezredekkel ezelőtt, hanem csupán 1966-ban kezdődött meg a tenyésztése, bár már az ókortól vannak feljegyzések csupasz macskákról, 1902-ből pedig fényképes bizonyíték is van a különleges génhiba eredményéről. A természetben nagyjából 15 évenként születik egy kopasz példány. Az ember persze már csak olyan, hogy ráharap minden különlegességre, így a hatvanas évek óta tudatos tenyésztés folyik, bár volt kisebb fennakadás, mikor meddőségi problémák jelentkeztek. A hetvenes években újabb példányok kerültek elő, így fellendült az addigra már hivatalosan is létező fajta szaporítása. A Szfinx nem azonos orosz Don Szfinx fajtával. Utóbbi szőrzethiányát egy másik gén okozza.

A genetika bonyolultságát és azt, hogy a tenyésztés  nem játék, jól mutatja, hogy megkísérelték a kopaszságért felelős gént szintén hordozó, ám szőrös Devon Rex és a Szfinx keresztezését a gén megerősítésére, de ez súlyos elváltozást idézett elő a fogazatban illetőleg az idegrendszerben, ezért jelenleg a két fajta keresztezését a legtöbb tenyésztői társaság tiltja.

A Szfinx testalkata robosztus (hízásra is hajlamos, ezért a táplálásra ügyelni kell, csak kiváló minőségű, hízásra hajlamos macskáknak készült táppal etessük és tartsuk magunkat az előírt mennyiséghez.) feje ék alakú, nagyjából egy egyenlő szárú háromszöget formáz. Fülei lehetőleg minél nagyobbak. Eleganciáját fokozza az üléskor a hátsó lába mellett kunkorodó hosszú farok. A kölykök igen ráncosak, és kívánatos, hogy felnőtt korra is minél több ránc maradjon. A színt a bőr pigmentációja adja, eleinte csak fekete fehér példányok voltak, de ma szinte mindenféle szín előfordul. A piheszerű szőrzet szemmel és tapintással is alig érzékelhető, bajusza és szemöldöke is hiányos, vagy egyáltalán nincs. Az biztos, hogy egy ilyen macskát bizarr élmény simogatni, de sajnos az allergiásoknak ez sem adatik meg, mert a kopasz cirmi egyáltalán nem hipoallergén, sőt az elhullatott igen finom szőrzete az arra érzékenyeknél még súlyosabb tüneteket okozhat, mint egy klasszikus mezei példány. Természetét tekintve temperamentumos, intelligens, de könnyen kezelhető állat, más fajtákkal is jól megfér. Igen bújós fajta, már csak praktikus okokból is, hiszen gyakran fázik. Szóval aki szeretne egy őszibarack tapintású denevérfülű állatkával gyakran közeli kontaktusba kerülni, az feltétlenül szerezzen be Szfinxet. Tulajdonosaik szerint kíváncsiak és könnyen taníthatóak.

Nyilván nem meglepő, hogy ezek a cicusok kizárólag lakásban tarthatóak, hiszen a hideg mellett a tartós napsugárzás is veszélyt jelent számukra. Gyér szőrzetük könnyebben koszolódik és zsírosodik, ezért kicsit több fürdetésre van szüksége, mint egy normál szőrzetű macskának, természetesen macskáknak való samponnal. (A kutyasampon nem jó, mert a macskák bőrének más a PH értéke) Ha megfelelően hozzászoktatják őket, kifejezetten élvezik a fürdést.

Állati.

SN