Egy tálban az ellenséggel: Táplálékallergia kutyáknál

Ötven éve még nem volt divat. Vagy csak nem tudtak róla? Tény, hogy néhány évtizede egyáltalán nem volt jellemző beszédtéma a parkban, hogy kinek a kutyája milyen allergiában szenved. Az utóbbi években azonban életünk, környezetünk általános "szennyezettsége" kedvencünkre is káros, és hát a szakszerűtlen tenyésztés "áldásos" hatásai is megmutatkozhatnak.

Brit tudósok erre vonatkozóan még nem folytattak mélyreható kutatásokat, és nyilván a tenyésztők sem hallják szívesen, hogy bizonyos fajták hajlamosabbak az allergiára, de kétségtelen, hogy itt is lehet némi összefüggés.

Az allergia a szervezet immunrendszerének túlzott válasza valamilyen behatoló idegen anyag ellen. Az ilyenkor elindult anyagcsere folyamatok károsak lehetnek a szervezetre, és különböző tünetek, legtöbbször viszketés formájában jelentkeznek. Az állat állandóan vakarózik, nyugtalan. A kipirosodott bőr és szőrkikopás a vakarózás eredménye lehet.
Érdekesség, hogy kutyánk is lehet allergiás ránk, ugyanis emberi hámképletek is kiválthatnak allergiás reakciót, de leggyakrabban különböző pollenek, poratkák, vagy táplálék összetevők - csirkehús, tejfehérje, szójafehérje, konzerválószerek - nyomán alakulhat ki túlérzékenység.

A táplálék összetevőknél álljunk meg egy pillanatra. Mert ugye milyen az már, hogy egy kutya allergiás a csirkehúsra? Sanyi bácsi a juhász nyilván jókat kuncogott volna egy évszázaddal korábban, ha valaki azt magyarázza neki, hogy Tisza, a komondor allergiás a tejfehérjére, Kócos pumi meg vigyázhatna a csirkehús fogyasztással, nehogy vakarózzon tőle. Más kérdés, hogy Tiszának és Kócosnak lehettek tünetei az önkényes csirkehús, vagy tejfel fogyasztás után, de ezeket valószínűleg inkább a furkósbotnak tulajdoníthatták. (mert Sanyi bácsi minden bizonnyal ösztönösen jól alkalmazta az "egyszer büntessünk, de akkor hatásosan" elvet, na mindegy ez már egy másik történet…) Szóval nem szabad elfelejteni, hogy a mai csirke már nem az a csirke. (Jobb nem tudni például, hogy mivel etetik azt a csirkét, amiből a kutyatáp, készül…ha egyáltalán csirkehúsból van. Az olcsó, noname, vagy úgynevezett "médiatápok" (vagyis amiket a legtöbbször reklámoznak a tévében) ugyanis gyakran minimális mennyiségű húst tartalmaznak, szóját, adalékokat azonban annál többet. Az árcimke mellett tehát érdemes böngészni az összetételt is!


Szóval ide jutottunk, Bobi allergiás. Az allergia okának felismerése valamint a kezelés költséggekkel jár és sajnos gyógyítani nem, csak tünetmentesíteni lehet, a problémás összetevők etetésből történő kivonásával. Nézzük hogyan is megy mindez:

A tünetek megvannak, Bobi vakarózik, esetleg piros a bőre. Ha az állatorvos is megerősítette, hogy allergiáról van szó, a következő lépés, hogy mihamarabb kiderítsük, mire allergiás. Erre alapvetően kétfajta módszer létezik. Az allergiás bőrteszt során az embereknél használatos módszerhez hasonlóan különböző allergéneket fecskendeznek a bőrbe, és utána az esetlegesen kialakult bőrpír alapján mérlegelnek. Újabban vérből is megtudható ki mire allergiás. A vizsgálatok díja azonban elég magas, nagyságrendileg 25.000-től - 40.000 Ft-ig terjedhet, ráadásul az eredmény nem mindig használható.

A táplálékallergia okának kiderítésére van egy hosszadalmasabb, de biztosabb eredményt hozó módszer is, ez pedig az úgynevezett eliminációs diéta. No nem kell megijedni, a diéta akár házilag is kivitelezhető, bár akinek pont a főzőcskézés a nyűgje, választhat többféle, jó minőségű, eliminációs diétára alkalmas tápból is. Figyelem! Bármelyik módszert is választjuk, előtte feltétlenül konzultáljunk állatorvosunkkal.

Az eliminációs diéta lényege, hogy egyszerre csak egyféle fehérjeforrást alkalmazunk a táplálásban, így kizárásos alapon rájövünk, mire allergiás/nem allergiás az eb. Nyúl, kacsa, birka, esetleg pulykahúst válasszunk, de a diéta során egyszerre mindig csak egyfélét. A diéta minimum 6-8 hétig kell tartson. A hús mellé főtt rizs, illetve főtt burgonya adható, kiegészítve zöldséggel. Fontos, hogy a diéta során semmilyen más tápot, jutalomfalatot, húskészítményt, stb. ne adjunk kutyánknak, és ügyeljünk arra, hogy ezt mások se tegyék, mert már kis mennyiséggel is lőhetünk a diétának! Ha a tünetek elmúlnak, ajánlatos a jól bevált fehérjeforrásnál maradni.

Amennyiben táppal csináljuk a diétát, fontos, hogy hipoallergén tápot válasszunk, ami csak egyféle fehérjét tartalmaz. (Ezek az úgynevezett eliminációs diétára alkalmas tápok, pl. Trovet Hipoallergenic Lamb, Trovet Hipoallergenic Rabbit, Trovet Hipoallergenic Vension,)
Extrém esetekben akár olyan táp választására is van lehetőségünk, ami egyáltalán nem tartalmaz állati eredetű fehérjét. (pl.Trovet Exclusion)

Tovább a hipoallergén tápokhoz>>>

Ami az anyagiakat illeti, kétségtelen, hogy a hipoallergén tápok ára magasabb a "normál" tápokéhoz képest, viszont biztosak lehetünk benne, hogy minden egyéb fontos összetevőt is tartalmaznak, ami a kutya egészséges életéhez szükséges. A házilag előállított tápláléknál már nem ennyire egyértelmű a helyzet, a vitaminok, zöldségek és egyebek adagolása nagy odafigyelést igényel, és hát tartósan nyúl, vagy kacsahússal etetni sem olcsó mulatság, de megoldható, ha valaki nagyon idegenkedik a táp használatától.

Ha megtaláltuk azt a táplálékot, amitől tünetmentes a kutyánk, ajánlatos egész életén át kitartani amellett. Az embertől eltérően a megfelelő módon etetett kutyák kiválóan megvannak egy fajta táplálékkal, rendesen és szívesen fogyasztják azt. Megfelelő alatt azt értjük, hogy a kutya előtt nem marad étel, ha otthagyja, azonnal elvesszük a maradékot, és csak az előírt mennyiséget etetjük. (Ez viszont nem csak az allergiás kutyákra érvényes!)

Az allergiás kutyánál fokozott figyelemmel kell lennünk a "zugetetőkre" (saját kifejezésem túlbuzgó szomszéd nénikre, anyukra, nagyikra, akik szerint egy falat nem árt, és "szegény kutya, egyébként is, milyen borzasztó, hogy naponta csak egyszer eszik") és arra is, hogy a kutya ne egyen bele más állataink ételébe (pl. macska, másik kutya, stb.) Ha panzióba visszük kutyánkat, mindenképp hívjuk fel a figyelmet a problémára, legbiztosabb, ha saját tápot adunk a kutyával. A kutyaiskolában/óvodában is hívjuk fel a többi gazdi figyelmét, hogy kutyánknak még véletlenül se adjanak semmit. (Az alapvető kutyasuli etikett szerint más kutyáját amúgy sem illik etetni, de nem biztos, hogy mindenki olyan jól nevelt, mint mi, úgyhogy jobb előre szólni) Különös gondban lehetünk akkor, ha kutyánk megrögzött földről zabálós, urambocsá alkalomadtán az emberi ürülék elfogyasztására vetemedik . (Utóbbi kevésbé eufemisztikus megfogalmazása a "sz..t evett a büdös dög" szakkifejezés) Nos, az erről való leszoktatás már szintén egy másik történet, ami egészen a kutya gazda kapcsolatig vezet, és a gazda mint falkavezér című kényes témát feszegeti. Mivel minden rosszban van valami jó, íme, itt a motiváció, hogy rendezzünk végre viszonyunkat kutyánkkal, és felülkerekedjünk ezen a problémán (is). Hogy hogyan, arról olvashatnak itt.

A jutalomfalatok kiválasztása is figyelmet igényel. Kaphatók hipoallergén jutalomfalatok, (pl. Trovet Multi Prupose Rabbit) vagy alkalmazhatjuk a megfelelő fehérjeforrást "eredeti" formában, egyszerűen megfőzve és falatokra vágva.

Összességében az allergia kezelhető, és kis odafigyeléssel tünetmentes életet biztosíthatunk kutyánk számára. Kedvenc "brit tudósaim" ezzel sem foglalkoztak még, de saját tapasztalataink alapján állíthatom, hogy a megfelelő életmód (elegendő mozgás, megfelelő testi és agymunka a kutyának, ösztönenergiák levezetésének lehetősége) elősegíti, hogy a kutya egészséges legyen, sőt akár az allergia tüneteinek enyhítésében is szerepe lehet.

SN

A cikk megírásában segítségemre volt Dr. Horváth László, az Újpesti Állatorvosi Rendelő orvosa. Köszönet érte.