Amikor az állatorvos kérdez...

Amikor az állatorvos kérdez...

Minden gazda rémálma, hogy megsérül vagy megbetegszik kutyája. A kutyák szívósak, ami a betegség felismerésénél hátrány is lehet. Lehet, hogy mire felismerjük, hogy baj van, kutyánk már napok óta beteg. Ilyenkor minden perc számíthat, azonnal hívjuk az állatorvost, aki tőlünk kérdezi meg mi baja az állatnak, mik a tünetei, és feltesz még vagy ezer kérdést amire vagy tudunk válaszolni, vagy nem. Pedig ezek a kérdések fontosak, és a válaszok amellett, hogy segítenek a diagnózis felállításában meggyorsítják a gyógyítás folyamatát.

Eszik, iszik-e a kutya?
Az evés tiszta sor, oda adjuk az ételt a kutyának és látjuk, hogy megeszi-e vagy sem. Vagy mégsem? Itt máris felmerül egy gazdik által elkövethető hiba ami bizonyos esetekben komoly problémákat is okozhat. Normális esetben a kutya megkapja etetési időben az adagját amit azonnal el is fogyaszt hangos csámcsogások közepette, tisztára nyalja a tálját és várakozóan tekint fel ránk, hogy "csak ennyi?" Ebben az esetben valóban könnyű a dolgunk, mert már azt is észrevesszük ha a kutya kicsit lassabban eszik, nyammog az ételen, már ez is jelezheti, hogy valami nincs rendben. Azonban abban az esetben ha a tele tál egész nap a kutya előtt van, szinte lehetetlen megállapítani, hogy megette-e a szokásos adagját, kedvvel ette-e vagy sem.
Több kutya esetében nehéz megállapítani, hogy melyik kutya iszik, ezért ha gyanús a kutyánk kezdjük el figyelni, hogy látogatja-e a vizes tálját.

Mikor volt széklete, vizelete? Milyen?
A lakáskutyáknál naprakészek lehetünk e-téren, hiszen séta alatt látjuk milyen a széklete. Kerti kutyáknál már bajban lehetünk. A vizelet nem annyira egyértelmű. Bizonyos betegségeknél fontos lehet, hogy mintát vigyünk a vizeletből (pl.: vese megbetegedése, cukorbeteség, babézia). Műanyag eldobható dobozba könnyen felfoghatjuk a vizeletet még kerti kutyáknál is. A doboz azért szerencsés mert könnyű beletalálni, és jól záródik. Zárjuk be a kutyát egy-két órára, majd pórázon vigyük ki. Kan kutyáknál fa körül sétálgassunk, esetleg kérjünk segítséget, hogy valaki fogja pórázon a kutyát amíg mi mellette, mögötte várjuk a pillanatot. Amikor a kutya vizelni kezd tartsuk alá a dobozt és fogjunk fel egy kis vizeletet. Kis testű, érzékeny kutyáknál óvatosan mozogjunk, ne ijesszük meg. Ezzel elkerülhetjük a koránt sem kellemes katéterrel nyert vizeletvételt. A vizelet összetételéből, színéből sokat megtudhat az állatorvos. Az orvos kérheti, hogy székletből vegyünk mintát. Erre tökéletesen megfelel a kindertojás belső műanyag része. Ezzel anélkül vehetünk mintát a székletből, hogy hozzáérnénk ahhoz, és rögtön lezárhatjuk.

Lázas?
A láz jellegzetes tünete lehet bizonyos betegségeknek. Az is biztos, hogyha kutyánk lázas, akkor sürgősen orvosi ellátásra van szüksége. Ezért nagyon fontos, hogy meg tudjuk mérni kutyánk lázát. Erre használhatunk digitális vagy hagyományos lázmérőt is. Vegyünk egy külön lázmérőt, és írjuk rá kutyánk nevét, így biztosan nem keverjük össze a családi lázmérővel. Állítsuk, vagy fektessük le a kutyát. A lényeg, hogy a lázmérés ideje alatt maradjon ebben a pózban, úgyhogy ha kutyánk nyugtalan természet akkor kérjünk segítséget. A lázmérőt rázzuk le, és vizezzük be a végét vagy kenjük be krémmel. A végét dugjuk be a kutya végbelébe. Fogjuk hozzá a farkához a lázmérőt, így ha megmozdul a kutya a lázmérő akkor sem mozdul el. Figyeljük a higanyszálat, addig tartsuk bent a lázmérőt amíg a szál emelkedik fölfelé. (kb.3-5perc) A kutyák hőmérséklete magasabb mint az emberé, náluk a normál hőmérséklet 38-39 fok közé esik. Az ennél magasabb hőmérséklet lázat jelent. Ugyanakkor fiatal kutyák hőmérséklete lehet kicsit magasabb. Az ideges, izgatott állatnak is magasabb lehet a hőmérséklete mint normál állapotban. Rendszerint a reggeli órákban mért hőmérséklet alacsonyabb mint az este mért. A legegyszerűbb, ha megmérjük az egészséges kutyánk hőmérsékletét, így észrevesszük az esetleges eltérést. Magas láz esetében (40fok körüli) a kutya bágyadt, fáradt, nem reagál megszokott módon a környezetére. Ha ilyen tüneteket észlelünk azonnal mérjünk lázat! A lázmérés a kezelés alatt álló kutyánál is fontos lehet, ha az állatorvos kéri, akkor napi kétszer-háromszor mérjünk lázat kutyánknak és pontosan írjuk fel az adatokat.

Hányás volt?
A kutya öklendezve hány, feltűnő és hangos jelenség ezért nehéz figyelmen kívül hagyni. Figyeljük meg mikor kezdődött a hányás, hányszor hányt, ahhoz képes mikor evett, ivott. Jegyezzük fel az időpontokat. Nézzük meg milyen a hányadék színe, szaga, állaga. Ezek mind fontos információt jelentenek az állatorvosunknak.

Fennállhat mérgezés?
Mielőtt kocsiba vágnánk magunkat a kutyával, nézzünk körbe a lakásba, kertbe. Nem szedett-e szét valamit, nem evett-e meg mérget, vegyszert stb. Mérgezésnél fontos, hogy tudja az állatorvos mit evett fel a kutya, illetve ebben az esetben kizárhatóak más betegségek.

Többnyire nem vagyunk állatorvosok, és ideális esetben ritkán járunk a rendelőben. Nem mindig könnyű megállapítani, hogy milyen sürgősen van állatorvosi ellátásra szüksége kutyánknak. Ha bizonytalanok vagyunk, hívjuk fel az állatorvost, mondjuk el a tüneteket, hogy eldönthesse azonnal látnia kell-e kutyánkat akár vasárnap este (ezek a dolgok mindig vasárnap történnek) vagy ráér hétfőn is. Kérjünk időpontot így nem kell órákat várnunk beteg kutyával a rendelőben.