Norman a hős kutya

1996 nyarán történt ez az eset Oregon óceánpartján. Ahol a Necanicum folyó a Csendes óceánba torkollik, szokatlan áramlások jönnek létre. Norman, a sárga labrador retriever sétált a parton gazdájával Anettel. Norman váratlanul berohant a vízbe, és úszni kezdett egyenesen befelé. Anett kétségbe esett. Nem tudta mit csinál Norman, hova megy, valójában arról sem tudott, hogy tud úszni.

Hiába hívta megállás nélkül, a kutya egyre messzebb úszott tőle. Anett figyelmes lett még valamire. Amire azt hitte, hogy játszó gyerekhangok, segélykiáltások voltak. Lisa, a tizenéves lány játszott a vízben az öccsével, mindketten tudtak úszni. Lisa azonban nem tudott megbirkózni a mély örvénylő vízzel. Az öccse ki tudott úszni a partra, de Lisának segítségre volt szüksége.

Anett megértette mi történik. Norman felismerte a segélykérést Lisa hangjában, és azért ment, hogy segítsen neki. Anett bekiáltott a lánynak "A neve Norman, hívd magadhoz!" A lány hívta.
Norman odaúszott hozzá. Lisa belekapaszkodott a vastag bundába, és elindultak a part felé. Lisa azonban rosszul fogta meg a kutyát, így az áramlatok elsodorták őket egymástól. Anette torka szakadtából ordított: "Hívd magadhoz!! A neve Norman!" Ismét megtalálták egymást, és kiúsztak a partra.
Ez akkor is egy csodálatos történet lenne, ha itt véget is érne. Ami igazán különlegessé teszi az, hogy Anett és a férje Steve örökbefogadták Normant a helyi állatotthonból, egy nappal azelőtt, hogy elaltatták volna. Még lenyűgözőbb, hogy amikor ez történt, Norman már két éve előrehaladott retinasorvadásban szenvedett. Teljesen vak volt amikor Lisát megmentette.
Mikor Norman látása romlani kezdett, Anett és Steve barátai azt ajánlották, altassák inkább el a kutyát. Nagyon boldogok voltak, hogy nem tették meg. Nem is beszélve Lisáról és a családjáról.

Forrás: Living with blind dogs - Caroline D. Levin RN
fordította: Nati